Döntéselmélet

A segédletet a címre kattintva, vagy ezen a linken találod meg:

https://drive.google.com/drive/folders/1Lw-cZup4DM0KIGpt7iUCWkgdS7wFEHHk?usp=sharing

A tantárgy kódja: 2VL60NCV01M
A tantárgy megnevezése (magyarul): Döntéselmélet
A tantárgy neve (angolul): Decision Theory
A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2
Kreditérték: 5
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: mindkét félév évente
Az oktatás nyelve: magyar
Előtanulmányi kötelezettségek:
A tantárgy típusa: kötelező, kötelezően választható
Tantárgyfelelős tanszék: Döntéselmélet Tanszék
A tantárgyfelelős neve: Dr. Zoltayné dr. Paprika Zita

A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy oktatásának célja, hogy a diákok megismerjék, és jártassági szinten elsajátítsák a döntéselmélet legfontosabb fejezeteit, a döntésmódszertan alapjait, a döntés-előkészítés és a döntéshozatal technikáit. A kurzus a menedzsment tárgyak módszertani kiegészítője. Ennél fogva - az általános elvi bevezetés után - különböző valós problémák elemzése kapcsán bepillantást enged a döntéselmélet főbb iskoláinak munkájába, illetve olyan módszertani eszközöket mutat be, melyeket ezek az irányzatok alkalmaznak.

Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumokon való részvétel kötelező.

Vizsgakövetelmény: A diákok a következő lehetőségek közül választhatnak:
A. A hallgató az első negyedév anyagából negyedévkor (2010. március 25-én, csütörtökön 13.10-kor a főépület I. előadótermében), a második negyedév anyagából a félév végén (a vizsgaidőszakban a meghirdetett időpontok egyikében) tesz vizsgát. A két zárthelyi vizsga megírásával 40-40 pontot lehet szerezni. Aki a két zárthelyi vizsgán együttesen nem ér el 50%-os teljesítményt, vagyis összesen 40 pontot, annak utóvizsgát kell tennie a tárgy teljes anyagából. Utóvizsga esetén a szemináriumi pontok nem vesznek el. Akik az első negyedéves zárthelyi dolgozatuk eredményével nem elégedettek, félév végén (a vizsgaidőszakban a meghirdetett időpontok egyikén) 80 pontért zárthelyi dolgozatot írhatnak a félév teljes anyagából.
B. A hallgató a félév végén (a vizsgaidőszakban meghirdetett időpontok egyikén) tesz vizsgát a félév teljes anyagából. A zárthelyi vizsga megírásával 80 pontot lehet szerezni. Aki nem éri el a megszerezhető pontok 50%-át, azaz 40 pontot, annak utóvizsgát kell tennie a félév teljes anyagából. Utóvizsga esetén a szemináriumi pontok nem vesznek el.
Javító- és utóvizsgát minden esetben kizárólag a tárgy teljes anyagából lehet tenni.
A zárthelyi vizsgák anyagát a tankönyv (Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet. Alinea Kiadó, Budapest, 2005) teljes tartalma, valamint az előadásokon elhangzottak képezik.
Egyéni tanrend lehetősége
Azok számára, akik a félév során külföldön tartózkodnak, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Döntéselmélet tárgyat alternatív módon végezhessék el. Amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, ezt mindenképpen jelezzék február végéig e-mailben a szemináriumvezetőjüknek, aki dönt az engedély megadásáról. Az egyéni tanrendes hallgatóknak meg kell írniuk valamelyik esszétémát, amelyet a Döntéselmélet tárgy honlapján teszünk közzé, illetve a beszámolási időszakban zárthelyi vizsgát kell tenniük a féléves anyagból. A közzétett esszécímek közül egyet kell kiválasztani és maximum 10 oldal terjedelemben megírni. Az esszék leadási határideje 2010. május 1. Az esszéket a szemináriumvezetőknek kell leadni (vagy emailben elküldeni), mivel ők fogják a dolgozatokat értékelni. A leadási határidő után érkezett esszéket nem áll módunkban elfogadni. Az esszéknek egyrészt meg kell felelniük a szokásos formai követelményeknek: a dolgozatokat csak gépelt formában fogadjuk el (szerkesztési követelmények: Times New Roman betűtípus, 12-es pontméret, másfeles sortáv, címlap, irodalomjegyzék). Az esszé legyen lényegre törő, tartalmazza a hallgató személyes véleményét, de ugyanakkor támassza alá azt releváns szakirodalommal. Érveljen meggyőzően, a bemutatás legyen strukturált, és derüljön ki, hogy a hallgató jártas az adott területen. A források pontos (szövegközi és irodalomjegyzékbeli) hivatkozása előfeltétele az értékelésnek. Ha az esszétémával kapcsolatban konkrét kérdés merül fel (pl. megközelítés, irodalom stb.), a szemináriumvezetőkkel lehet konzultálni. Az egyéni tanrendes hallgatók nem kapnak pontszámot az órai munkájukért, ezt az esszére kapott pontszám váltja ki. A tantárgy kiváltása külföldön hallgatott hasonló ismeretkört lefedő tárggyal a tárgyfelelőssel (Zoltayné Paprika Zitával) történt félév eleji egyeztetés alapján lehetséges.

Az értékelés módszere: A félév végi jegy három tényezőből tevődik össze. A megszerzett érdemjegyet befolyásolja a szemináriumokon való aktív részvétel, illetve a negyedéves vizsga és a vizsgaidőszakban megírásra kerülő zárthelyi vizsga eredménye. Ezek pontszerinti lebontásban:
• Zárthelyi vizsga az első negyedév anyagából: 40 pont
• Zárthelyi vizsga a második negyedév anyagából: 40 pont
• Szemináriumi munka: 20 pont
A félév végi érdemjegy a megszerzett pontszám szerint a következőképpen alakul:
0- 60 pont elégtelen
61- 70 pont elégséges
71- 80 pont közepes
81- 90 pont jó
91-100 pont jeles

Tananyag leírása: Az előadások egy részén különböző feladatokkal plusz pont szerezhető, erről mindig az aktuális előadáson tájékozódhatnak. A Döntéselmélet tárggyal kapcsolatos információk, feladatok a Moodle e-learning rendszerben érhetők el (moodle.uni-corvinus.hu). Az előadások fóliáinak rövidített, szerkesztett változatai letölthetők a tárgy internetes oldalról. Az előadások tartalma túlmutat a tankönyv keretein, és a negyedéves és a félév végi vizsga anyagát képezi a tankönyvvel együtt.

Órarendi beosztás: A problémamegoldás elmélete
Döntéselméleti felfogásmódok, irányzatok
A korlátozott racionalitás elmélete
A döntéshozatal pszichológiája
Stereotypes in Leader evaluation
Kreatív döntéshozatal
Negyedéves vizsga
Konfliktusmenedzsment
Csoportos döntések
Társadalmi döntések
Kultúra és döntéselmélet
Döntések és etika
Kockázat
Döntéselmélet módszertana

Kompetencia leírása: A tárgy elvégzésekor a hallgató:
- képes felismerni az egyéni és csoportos érvelésekbeni torzításokat
- biztosítani tud egy csoportos megbeszélésen egy torzításoktól mentesebb, nyitottabb döntési folyamatot
- érzékenyebbé válik a döntések morális tartalmának felismerésére
- jobban tudja kezelni a döntési helyzetek kulturális meghatározottságát
- ismeretekkel rendelkezik az egyéni, csoportos és társadalmi szintű döntések sajátosságairól
- összességében a problémamegoldói, döntési és megbeszélés-vezetési (mint a döntési folyamat menedzselésének kommunikáció szintje) kompetenciái fejlődnek
Alkalmazott módszerek:
A tárgy keretén belül számos módszerrel célozzuk a kompetenciák fejlesztését, ezek vázlatosan a következők:
- szituációs gyakorlatok
- egyéni és csoportos szerepjátékok
- esettanulmányok
- páros és csoportos diszkusszió
- a kísérleti pszichológia eszközei, mint kísérleti játék, demonstráció