A segédletet a címre kattintva, vagy ezen a linken találod meg:
https://drive.google.com/drive/folders/18hlT7Q-_so4T5mQ0sPKGUcz1K8gGzLX5?usp=sharing
A tantárgy kódja: 4KO03NAK02B
A tantárgy megnevezése (magyarul): Közösségi gazdaságtan és közpénzügyek
A tantárgy neve (angolul): Public Economics and Finance
A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2+0+0
Kreditérték: 6
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: őszi félév
Az oktatás nyelve: magyar
Előtanulmányi kötelezettségek: Mikroökonómia I. és II.
A tantárgy típusa: kötelező (GPM), kötelezően választható (AK)
Tantárgyfelelős tanszék: Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék
A tantárgyfelelős neve: Mike Károly
A tantárgy szakmai tartalma: Mi a kormányzat, az állam szerepe a gazdaságban? Mit kellene tennie? Kell-e bármit tennie? Ha igen, miért nem azt teszi, amit tennie kellene? Miből és hogyan finanszírozza a tevékenységét? A tantárgy azokkal az alapvető közgazdasági fogalmakkal és összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat, amelyek segítenek értelmes válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Előfeltétele a mikroökonómia alapszintű ismerete.
A tárgy során a kormányzati politika-alkotás két célját vizsgáljuk: a hatékonyságot (összhangban a közgazdaságtan klasszikus értelmezésével) és az igazságosságot (a főbb elméletek szerint). A kormányzati működés pozitív elemzésének, a közösségi döntések elméletnek alapjait is tárgyaljuk: megvizsgáljuk, valójában mikor, mit és miért tesznek a kormányzati döntéshozók, miért nem feltétlenül követik a hatékonyság és az igazságosság által megkövetelt utat.
Évközi tanulmányi követelmények: Házi feladatok, szemináriumi aktivitás.
Vizsgakövetelmény: írásbeli vizsga
Az értékelés módszere: Házi feladatok (60%) és év végi zárthelyi dolgozat (40%)
Házi feladatok: A félév során négy házi feladat. Minden házi feladat egy-egy közpolitikai döntést vagy esetet tartalmaz, amelyet egy rövid esszé formájában kell értékelni, a tananyag segítségével, annak fényében. Ezek terjedelme szigorúan maximum 2.000 karakter (szóközzel). Az egyes dolgozatok 0-15 pontig terjedő skálán értékelődnek. Az értékelése alapja, hogy a hallgató hány releváns tanult fogalmat és összefüggést alkalmaz az adott eset értékelése során.
Zárthelyi dolgozat: A félév végén megírandó, elsősorban az elméleti tudást mérő dolgozat. Amennyiben a dolgozatot nem sikerül legalább 40%-ra megírni, akkor a házi feladaton elért pontszámtól függetlenül az eredmény elégtelen. (Természetesen ez esetben a zárthelyit, az UV-szabályoknak megfelelően újra lehet írni.) 80% és afölötti eredménynél egy (esetleg) korábban el nem fogadott házi feladatot elfogadottá javítunk.
A zárthelyi legalább 40%-os megírása esetén a házi feladatokból és a zárthelyin elért pontszám összeadódik, 40-60%-os súlyozással (60% a házi feladatok súlya). Ennek alapján az érdemjegyek: 0-39%: elégtelen; 40-55%: elégséges; 56-71%: közepes; 72-87%: jó; 88-100%t: jeles
Tananyag leírása: 1. hét. Bevezetés: a közösségi gazdaságtan alapkérdései és szemlélete
Politikai ökonómia. Munkamegosztás és csere. Piaci rend és jólét. A piaci rend intézményi feltételei és korlátai. "Piaci" és "kormányzati" kudarcok. Az intézményi választás logikája. Közösségi döntések és alkotmány.
*Smith, A. (1776/1992): A nemzetek gazdagsága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. I. könyv. I-III. fejezet, 15-31. o.
*Mike, K.: (2016): Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából. Közgazdasági Szemle 63 (6): 597-614.
Buchanan, J. M. (1959). Positive Economics, Welfare Economics, and Political Economy. Journal of Law and Economics, 2, pp. 124-138.
Coase, R.H. (1994): The Institutional Structure of Production. In: Essays on Economics and Economists. University of Chicago Press, Chicago, London. pp. 3-14.
Kirzner, I. M. (1960/2007). The Economic Point of View: An Essay in the History of Economic Thought. Ludwig von Mises Institute, Auburn.
Boettke, P., & Horwitz, S. (2005). The Limits of Economic Expertise. History of Political Economy, 37, pp. 10-39.
Deaton, A. (2017): A nagy szökés. Corvina, Budapest.
2. hét. Jóléti kritériumok I.: Gazdasági érték és hatékonyság.
Szűkösség és érték (szubjektív értékelmélet, lehetőségköltség és haszon). Materializmus. Ordinális és kardinális preferenciák. Utilitarizmus és inkommenzurabilitás. Pareto-javulás és -optimum. Kaldor-Hicks-javulás és optimum. Scitovsky-paradoxon. Fogyasztói, termelői többlet.
*Cullis - Jones 1.1-1.2, 2.1-2.3, 6.4.
Buchanan, James M.: A Pareto-optimalitás érvényessége. In: Uő.: Piac állam, alkotmányosság. KJK, Budapest, 1992, pp. 52-70.
Heyne, P. et al. (2004): A közgazdasági gondolkodás alapjai. 2. fejezet: Hatékonyság, csere és komparatív előnyök. pp. 35-49.
Chafuen, A. (2003): Faith and Liberty. The Economic Thought of the Late Scholastics. Lexington Books, Lanham, etc. Chapter 7. Value and Price. pp. 79-100.
Cullis, J ¬ Jones, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula, Budapest. 2. fejezet, pp. 38-69.
Frey, B. S., & Stutzer, A. (2002). What can economists learn from happiness research?. Journal of Economic literature, 40(2), 402-435.
3. hét. Jóléti kritériumok II.: Igazságosság
Állapot vs. folyamat igazságossága. Igazságosság mint alkotmányos méltányosság (Rawls, Buchanan, Harsanyi). Újraelosztás és szabadság konfliktusa (Hayek). Igazságosság mint cselekvési kritérium: kommutatív és disztributív igazságosság (Arisztotelész, skolasztika, Nozick).
* Cullis-Jones 1.5-1.6, 9.2-9.3.
*Rawls, J. (1997): A társadalmi igazságosság elmélete. Osiris. 21-42. és 79-92. o.
Barr, N. (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 3. fejezet.
Hayek, F. A. (1995): Egyenlőség, érték és érdem, in: Hayek, F. A.: Piac és szabadság, KJK, Budapest.
Chafuen, A.(2003): Faith and Liberty. The Economic Thought of the Late Scholastics. Chapter 8. Distributive Justice, pp. 79-104.
Schmidtz, D. (2006): The Elements of Justice. Cambridge University Press, Cambridge.
4. hét. Piacgazdaság és jólét I.: Ármechanizmus és verseny
A hasznossági lehetőségek határa, a hatékonyság három fajtája (feltétele). Piac és allokációs hatékonyság, a jóléti közgazdaságtan első és második tétele. Második és harmadik legjobb elmélete.
Allokációs vs információs hatékonyság. A verseny mint felfedező folyamat. Központi tervezés vs. ármechanizmus. Tervezett vs spontán rend.
*Cullis -Jones 1.3-1.4, 1.7-1.10.
*Hayek, Friedrich A (1995): A társadalmi tudás hasznosítása. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, pp. 241-252.
Cullis, J ¬ Jones, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula, Budapest. 1. fejezet, pp. 1-37.
Polányi Mihály: A szabadság logikája. In: Molnár Attila Károly (szerk.): Polányi Mihály. Új Mandátum, Budapest, 2002. 129-137. o.
Hayek, Friedrich A: Emberi cselekvés, de nem emberi terv eredménye. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, 1995. 292-301. o.
Milgrom, P. - Robert J. (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet, vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. II. rész. pp. 89-178.
Phelps, E. S. (2013). Mass Flourishing: How Grassroots Innovation Created Jobs, Challenge, and Change. Princeton University Press. Part 1. pp. 1-110.
5. hét. Monopólium és járadékszerzés.
Holtteher-veszteség vs járadék. Járadékszerzés költségei. Értékteremtő és redisztributív monopolizálás, járadékszerzés. Piaci vs állami járadéknyújtás. A monopólium "lustasága".
Kvázi-járadék, idioszinkratikus beruházás. Piaci és hierarchikus irányítás. Természetes monopólium. Határköltségvita. Megtámadható piacok.
* Cullis-Jones 1.7, 5.1-5.2.
*Lőrincz László: A járadékszerzés elmélete. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás II. (2007), 1., 105-125.
Baumol, W. J., 'Contestable Markets: An Uprising in the Theory of Industry Structure', The American Economic Review, 1982. pp. 1-15.
Williamson, Oliver E. (2007): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok irányítása. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2(2): 235-255.
Kiss Ferenc László: Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába. In: Verseny és szabályozás.
Coase, Ronald H.: A határköltségvita. in Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.
Mike K.: A versenyjog helye a szabad gazdaság rendjében. In: Szalai Á. (szerk.): Kapitalista elvárások. Közjó és Kapitalizmus Intézet, 2009. 197-228.
6. hét. Piacgazdaság és jólét II.: Tranzakciós költségek és intézmények
Tranzakciós költségek és jólét: Coase-tétel (erős és gyenge változat). Tőkésülés. Vagyonhatás. Normatív Coase-tétel és Hobbes-tétel. Tulajdonjogok, szerződések és kártérítés.
*Coase, R.H. (2004): A társadalmi költségek problémája. in Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Bartus G. - Szalai Á. (2014): Környezet, jog, közgazdaságtan. Pázmány Press, Budapest. 4. fejezet.
Ellickson, R. C.: Of Coase and cattle: Dispute resolution among neighbors in Shasta County. Stanford Law Review, 1986, pp. 623-687.
Medema, Steven G. - Richard O. Zerbe Jr.(2000): The Coase Theorem. In: Bouckaert, B. - G. De Geest (eds.), Encyclopedia of Law and Economics, Cheltenham, Edward Elgar. https://encyclo.findlaw.com/tablebib.html
Allen, Douglas W.: Transaction Costs. In: Bouckaert, B. - G. De Geest (eds.), Encyclopedia of Law and Economics, Cheltenham, Edward Elgar. https://encyclo.findlaw.com/tablebib.html.
7. hét. Externáliák
Externália fogalma és fajtái. Hatékonysági problémák. Externáliák kezelési módjai: tulajdonjogok, Pigou-adó, szabályozás. Bíróság vagy hatóság.
*Cullis - Jones 2.4-2.7, 6.3.
*Coase, R.H. (2004): Megjegyzés a társadalmi költségek problémájához. In Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Bartus G. - Szalai Á. (2014): Környezet, jog, közgazdaságtan. Pázmány Press, Budapest. 6. fejezet.
Cooter, R., Ulen, T: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. pp. 96-119, 383-395, 479-487.
Glaeser, Edward - Andrei Shleifer (2013): The Rise of the Regulatory State. Journal of Economic Literature 41: pp. 401-425.
Djankov, S., Glaeser, E., La Porta, R., Lopez-de-Silanes, F., & Shleifer, A. (2003): The new comparative economics. Journal of Comparative Economics, 31(4), 595-619.
8. hét. Őszi szünet
9. hét. Közjavak.
Rivalizálás: Samuelson általános egyensúlyi modellje. Kizárás: fogolydilemma és egyéb játékok. Hatékonysági problémák. Vegyes javak (szabad javak és klubjavak/díjfizető javak)
Önkéntes megegyezések: Wicksell konszenzus szabálya, Lindahl- Johansen egyensúly.
*Cullis-Jones 7.
Hardin, R. (1998): A kollektív cselekvés mint megegyezéses, n szereplős fogolydilemma. In Csontos L. (szerk): A racionális döntések elmélete. Osiris-Láthatatlan Kollégium, Budapest, pp. 191-241.
Mueller, D. C.: Public Choice III. Cambridge UP, 2.1, 2.2., 2.3. alfejezetek, pp. 9-18.
Olson, M. (1997): A kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Osiris, Budapest. I. és II. rész.
Coase, R. H. (2004): A világítótorony a közgazdaságtanban. In Coase, R. H.: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Ostrom, Elinor (1990): Governing the Commons. The Evolution of Institutions for Collective Action. Cambridge University Press. 1. fejezet.
10. hét. Biztosítás és szociálpolitika
Biztosítási piac problémái: morális kockázat, kontraszelekció, függetlenség hiánya, bizonytalanság. Kötelező biztosítás. Szociálpolitika: biztosítás vs redisztribúció. Szociális támogatások ösztönző hatásai.
*Barr, N. (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5. fejezet.
Miller, G. J. (2002): Rejtett cselekvés a hierarchiákban. In: Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. Aula-Széchenyi István Szakkollégium, Budapest, pp. 196-221.
Csaba I. - Tóth I. Gy. (szerk.) (1999): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Osiris Kiadó - Láthatatlan Kollégium, Budapest.
11. hét. A kormányzat alkotmányos szabályai I.: a preferenciák aggregálása
Preferenciaggregálás: Arrow lehetetlenségi tétele, Condorcet-ciklus. Információaggregálás: Condorcet esküdtszék-tétele. Többségi szavazás és jólét: medián szavazó tétele, többség zsarnoksága.
*Cullis-Jones 4.3-4.6.
*Miller, G. J. (2002): Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. Aula-Széchenyi István Szakkollégium, Budapest, pp. 99-108, 130-138.
Downs, A. (1990): Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell. Közgazdasági Szemle, 1990/9, 993-1011.
Mueller, D. (2003): Public Choice III. Cambridge University Press, Cambridge. Part II.
12. hét. A kormányzat alkotmányos szabályai II.: a kormányzat döntéshozók ösztönzői
A közösségi döntések szemlélete. Megbízási viszonyok a politikában. Választói részvétel: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság. Lobbik csoportképződése és szerepe. Bürokrácia Leviatán-modellje. Alkotmányos szabályok.
*Cullis-Jones 4.1-4.2, 14.5-14.8.
Buchanan, J. M. (1992): Egyéni választás magán-, ügynöki és kollektív döntésekben, in: Buchanan, J. M.: Piac, állam, alkotmányosság, KJK, Budapest.
Buchanan, J. M. (1992): A közösségi választás nézőpontja. In: Buchanan, J. M.: Piac, állam, alkotmányosság, KJK, Budapest.
Hirschman, Albert O.: Kivonulás, tiltakozás, hűség. Osiris, 1995. 1-2-3. fejezet
Le Grand, J.: A kormányzati kudarcok elmélete. Megjelent: Csaba Iván - Tóth István György (szerk.): A jólét állam politikai gazdaságtana, Osiris, Budapest, 1999.
13. hét. Adózás hatékonysági kérdései
Adózás hatékonysági kérdései: az adózás jóléti költségei (holtteher-veszteség, többletteher).
Személyi adózás: jövedelem vs. kiadás (fogyasztás). Fogyasztási adók - Ramsey-szabály. Személyi jövedelemadók - munkaerőpiaci ösztönzők.
*Cullis-Jones 7.1-7.2.2, 7.4, 15.2.
Semjén, A. (szerk.) (1993): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociápolitikai Értesítő 1993/1-2. MTA Szociológiai Intézet, Budapest.
14. hét. Adózás igazságossági kérdései
Adózási méltányossági elvei: haszonelv vs. fizetőképesség. Adóteher-megosztás (incidencia). Progresszív, lineáris, regresszív adózás. Tőkésülés. Gazdasági társaságok adóztatása. Adóalkotmány.
*Cullis-Jones 1.6, 7.7.1, 7.8, 9.5-9.6, 10.3.5.
Musgrave, R. A. - Musgrave, P. B.: Az egyenlő teherviselés (az adózási méltányosság) megközelítési módjai. in: Semjén András (szerk.): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociálpolitikai Értesítő, 1993/1-2. pp. 32-56.
Semjén, A. (szerk.) (1993): Adózás, adórendszerek, adóreformok. Szociápolitikai Értesítő 1993/1-2. MTA Szociológiai Intézet, Budapest.
Buchanan, J.M.: Adózási alkotmány Leviatán számára. in: Buchanan, J.M.: Piac, állam, alkotmányosság. KJK, Budapest 1992. pp. 185-207